Tegnap futó edzés helyett kint voltam a Dagály fürdőnél homokzsákot pakolni. Azt hittem mindenki gondterhelt lesz és szomorú. Ahhoz képest rengetegen vidámak voltak, hülyéskedtek, de közben keményen ment a munka is. Köszönet a szendvicsért, italokért és a húsos tarhonyáért. (Nah meg persze az ingyen értékmegőrzőért és a higiéniás feltétekért)
Ma reggelre már izomláz van a karomban, de megérte.
Vajon hány tűszúrás az élet? Hány vércukormérés? Lehetne e már várat építeni az elhasznált tesztcsíkokból? A tűkből fakírágyat építeni törpéknek?
2013. június 9., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
részlet
felébredek már megint 12-es a cukrom ma sem lesz reggeli éhes vagyok hányingerem van meginnám a dunát összekaparom magam nem indok ez lefek...
-
Minden agyban dől el, ha te akarod, úgy lesz. Kezdek rájönni, hogy a 180 ch milyen sok szabadságot adott. Elég volt 30-al csökkenteni, és má...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése