szavakban

Felkelek
ásítok
nyújtozok
vér serken
mérek
örülök
vagy nem
beadom
az inzulint
majd tervezek
legtöbbször már este
reggeli
mi lészen
éhes vagyok
vagy nem
ha nem
akkor valami gabona
ha igen
akkor kenyér
felvágott
vagy lekvár
vagy bármi
csak legyen valami
beállítom
ébresztőt
hogy tudjak mérni
kacsahápogás jelzi
hogy héééé
mérni kell
élni kell

Ebédre tervezek
van e főtt étel
az asztalon
vagy nincs
és az mennyi ch
egy adag
fél adag
negyed adag
lassan
vagy gyorsan
szívódik fel
vagy mindkettő

A sport már más dolog
felszerelkezve mint
egy elutazó
vércukormérő
szőlőcukor
keksz
pulzusmérő
zsebkendő
kulcs
futás közben
vércukormérés után
zsebkendőt szorítok
véres ujjamra
hisz nincs idő
megvárni
az alvadást.

Az este a legjobb
hiszen találjam ki
mint a mesében
hogy hogyan viselkedik
a vércukrom.
5,5-tel lefeküdhetek e
vagy jön e a hypoglikémia
vagy nem
vagy túl magas
és vajon van e még inzulin a véremben
pluszban megy e
vagy a sport miatt felmegy
majd le hajnalban
aztán hajnalban
már máshogy lépek
a konyha felé
mászkálva
hogy berepítsem a gyors
és lassú ch-kat a szervezetembe
Ha meg reggel magas
akkor vagy nem sikerült
elég jól
vagy volt egy mini hypom
amire fel se ébredtem
a hormon meg elintézte
hogy felmenjen.

Jégviráglány

Jégviráglány vagyok, törékeny vércukrokkal.
Tesztcsíkra csöppent vércsík vagyok.
Kijelzőn megjelenő szám vagyok.
Annyit érek, amennyi a cukrom.

Reggel felkeltem,  megittam a tejeskávémat (10 CH), megettem a zsömlémet (20 CH), lélegeztem (0 CH).
Ciklus büvőletében megettem fél tepsi mini kakaós-csigát, majd küzdöttem a 15-ös vércukrokkal. A szervezetem elszokott a boszorkánysággal megbolondított szénhidráttól. Sose örültem ennyire a reggeli 8,8-as vércukornak.
Tegnap kihagytam a vacsorát, vagyis csak pár kekszet ettem meg még a koválygó 15-ös vércukromat lenyomó inzulin után. Megbosszulta magát nagyon, hajnalban hypoglikémiára keltem, és szörnyen éhes voltam. Egész nap fáradt lettem tőle és szédülékeny. Ilyenkor azt kívánom, bár ne lenne az egész, hogy bár ki lehetne hagyni a vacsorát, és nem kéne ezt játszani örökre.

Hasonlóak vagyunk, mint az anorexiások, csak orvosi felügyelettel, mi többet eszünk, de ugyanolyan őrült módon számolunk, taktikázunk, próbáljuk kicselezni a természetet. Valamikor megy, valamikor nem.

"De egy lány, aki felnyitja a tulajdon bőrét, mert le akarja dobni a héját, hogy táncolhasson?"

"Nem emlékszem, milyen úgy enni, hogy ne tervezzem meg, ne térképezzem fel a kalóriákat és a zsírtartalmat, ne mérjem meg a csípőmet és a combomat, hogy lássam, megérdemlem-e, és általában úgy döntök, hogy nem, nem érdemlem meg, így csak a nyelvemet harapom véresre, és a szájamat szorosan bedrótozom hazugságokkal és kifogásokkal, miközben gégémre vakon szimatoló galandféreg tekeredik, amely nedves nyílást keresve bökdösi az agyamat."

"Ma 412 kalóriánál tartok. Ezt és még pár száz kalóriát el tudok égetni, ha lesz energiám felkapaszkodni a lépcsőzőgépre. Megehetnék egy fél krémes muffint (150) vagy egy negyedet (75). Lekaparhatnám a cukormázát, és belecsipegethetnék a tésztájába."




Idézetek: innen

A rendszer felbolygatása

Van rendszerem, felkelek, inzulin, eszek. Kávé, tea, szendvics, zabpehely, bármi.
Nah de a vérvételt mindig éhgyomorral kérik, a rutin felborul, én éhes vagyok, a szervezetem lázadozik, és a vércukrom felmegy.
Nagyon sokáig nem értettem, hogy reggel megmérem jó, a labor eredményénél meg 8-10-es értékek vannak. Ma már tudja a doki, hogy nekem így reagál a szervezetem arra, hogy nem indítottam el a napot a reggelivel, még egy kávét se kap.
Amúgy meg éjszaka azt álmodtam, hogy reggeliztem labor előtt és akkor elrontottam az éhgyomri dolgot :D 

Vércukor reggel:

Egy tökéletes reggeli vércukor.

Erre elkészülök, elsétálok a laborig, ott leveszik a vért és voálá: