Rég írtam, most minden pörög. Kb. 2,5 hete elkezdtem komolyan venni a sportot. Ez alatt már sikerült leadnom 3 kilót, remélem folytatódik tovább. Ez idő alatt összesen 74 km-et tekertem, és 30 km-et lefutottam. A futócipőmön már luk van, de a közelgő névnapomra már mondtam, hogy futócipőt kérek :) Sok futó már megismer. Sose leszek egy Murakami Haruki, és az időm is még csak 6 km/h. De legalább azt a heti minimum 4 edzéses 4 km-et tisztességesen lefutom. A szárazság miatt akkora homok van, hogy sose csutakoltam ennyi koszos ruhát életemben. Az nem barnaság, az kosz.
A sport utáni hypokkal még mindig küzdök. Reggel nem tudok futni, még ha fel is tudnék kelni, akkor se menne. Akkor még kóma van. Így marad az esti futás, utána meg vagy bejön vagy nem a számítás. Hiszen számít addig mit ettem, vacsira mit ettem. Valamikor pótvacsi kell, valamikor meg jön a hypo bármit csinálok. Múltkor is 9-ről 3-ra esett fél óra alatt. A sport egyszerűen megnyirbálja az értékeimet. De kitartok, hiszen még mindig jobb, mint hogy segítsek a szövődményeknek. A sport jót tesz az ereknek, a legelső szövődmény meg az erek állapotának romlása.
Jövőhét csütörtökön kontroll, letelt a 4 hónap leghosszabb "szabadon engedésem". Remélem addig még sikerül még tovább leadni a kilókat.
A másik meg, a népszerűség, a vetélkedés. Sajnos tapasztalom, hogy mostanában már mindenki blogot ír erről az egészről. Rengeteg ember meg arra megy, hogy minél népszerűbb legyen, minél többen olvassák, lájkolják őket. Én sose mentem erre, néha-néha megosztom, hátha okul belőle valaki. De hogy mindenki képébe nyomjam, hogy itt van, olvasd, az sose volt az én asztalom. Hiszen MAGAM miatt írom főleg, csupa nagybetűvel. Az írásterápia mindig is ott volt az életemben, ezerszer jobb, mint egy pszichológus.
Attól senki se lesz jobb, hogy a világ összes cikkjét lehozza és azzal villog. Írjunk arról, hogy mi mit tapasztalunk, miben tudunk másnak segíteni. Hiszen pont nekünk kéne összetartani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése