Éjszaka ötös

Nekem mindig is a lefekvés, hajnal, reggel ciklussal volt bajom. Szinte csak azt változtattam az évek során (nah jó elején a nappalit is, majd egy fél éve az csökkent). Az utóbbi két hétben viszont valami csoda történt. Általában stabil ötösre beáll ebben az időszakban, se hypo, se felfele nem megy. Remélem így is marad. Ma is 5,3-el keltem, több ilyen kéne ;)

Szemesnek áll a világ

A tél mindig kíhivásokkal van tele. Egyrészt nehezebb  CH-t számítani, másrészt a bicaj, futócipő pihenget. Múlt héten még tudtam tekerni, most már havazik. 10 fok a tűréshatárom. Ennyi. Aerobikozni szoktam régebben ilyenkor, de attól már herotom van. Ajjmá. Szóval hiányzik a sport, de egy tüdőgyulladás annyira nem.
Mostanában eléggé elvesztem, volt olyan, hogy nem követtem azt, hogy mikor kéne mérni. Meg hagytam hadd menjen magától az egész. Elkezdtem beszerezni cukorbeteg könyveket. Megvettem az Áttörés című könyvet, és az Élet cukrosan című könyvet (ami egy 20 éves könyv, egy alapítványi kiadás, rukkolán szereztem meg).
Előkarácsonyi ajándékként készítettem új szemüveget. Kiderült, hogy 3 év alatt -1-et romlott a szemem. Ez nagyon meglepett, talán a kontaktlencsében, hogy jó dioptriám van, a szemüvegben meg féllel kisebb volt, és az okozta? Annak nem kéne ezt okoznia! Szövődmény nem lehet, mert előtte hétfőn voltam szemészeten. Azt mondták optikában, hogy valószínűleg 24 évesen már beáll a végleges dioptria, és ez egy utolsó löket, hát...nagyon remélem.
Direkt váltottam az első lencse után nagy oxigén áteresztőségűre, hogy ne legyen baj, erre itt tartok.

A savvio pent meg imádom. Nagyon okos, pl. tudja hány egység van a penben, és csak addig engedi tekerni, amennyi van benne. Lesz ez még jobb is, talán egyszer letehetem ezt az egészet.
Jövőhét csütörtökön megyek a vérvétel eredményéért. 3 hétig tart, mivel elromlott a központi labor gépe, ez is hipp-hipp-hurrá.  

Egy csepp világnap

Ott voltunk, ki mikor, ki hol, össze-visza. Én főleg az Édesszívemeseknél. Meg az előadások érdekeltek, de vagy hülyeség volt, vagy nem mondtak újat. Szóval pffff.
Próbáltam keresni élőben még ismeretlen bloggereket, néha láttam egyet, de egyet, de mindenki rohant mindenhova.
Meg voltam a Bátor táborosoknál ötletett szerezni az alapítványos munkámhoz. Aranyosak voltak, nem hajtottak el, hogy ez a gyereknek van, ahnem nyugodtan játsszak :D
De legalább lett olcsón diab csokim :)
Ma kiderült, hogy a Savviom tudja, hogy hány egységet adott be, és nem lehet tovább feltekerni, csak addig, amennyi van benne, ez csudajó :)
Bloggerek egymás között:

Diabetes világnap

Ma van a diabetes világnapja. Mi meg megünnepeltük, hogy élünk az inzulin által.  Egy kis cukormentes sütivel, meg sok-sok jókedvvel. Kaptam savvio-t Esztitől, már most imádom. Könnyű, nem kattog beadáskor, nah meg persze szebb színű, jobb a formájba.
Megérte az összen 2 óra buszút. (Legközelebb közelebb szervezzétek).
Vasárnap meg a nem hivatalos világnap a Syma-ba:))
Szeretem az ilyen összejöveteleket, hiszen ott vannak a többiek élőben, hogy ők is ugyanazt csinálják, és megy minden, néha döcögösen, de hát nem vagyunk gépek.
Boldog világnapot kívántunk egymásnak. Sok embernek ez kicsit morbid, nah de nem baj.
Sokszor elvicceljük a diabetest, valamikor meg komolyan kupaktanácskozunk, hogy egyes esetekben mit kéne tenni. De így van ez jól ^^
Emlékszem, hogy tavaly ilyenkor már jó ideje figyeltem Diabgirl blogját, én meg titokban írtam a blogot. Mindketten voltunk világnapon, de nem beszéltünk találkát. Aztán még sok ideig nem, majd csak megvalósult :))

Az első szomorú smiley

Valaki nem tudja, hogy a boldog smiley-t be lehet e állítani?

Dokis

Letelt a 3 hónap, kontroll. Amikor bementem dokihoz, az nagyon vicces volt. Szó szerint elállt a szava, hogy mennyit fogytam. Már csak azért is érdemes küzdeni. A nénik persze mindig beszélgetni akarnak a váróba, ott puffogtak, hogy én olvasok, és hiába beszélnek, nem válaszolok, mert NEM érdekel.
A múltkori Hba1c szintemet megtudtam, mivel elfelejtettem megkérdezni. 6,4% lett :) Hétfőn labor és szemészet, viszek 3 napi hideg élelmet :D a szemészeten 2 óra várakozás a minimum. Laborlelet viszont csak december elejére lesz. Valami baj van a kórházi géppel, mindenki lázad, hogy késnek a leletek. Szóval ouch.
Dokinak mondtam, hogy mi történt a One Touch vércukormérőval, mondta hogy ő szokott velük fórumokon konzultálni, és hogy majd elmondja nekik, hogy ezen változtassanak, csináljanak egy ügyfélszolgálatos rendes szervízt. Bár nekem már mindegy, akkor se megyek vissza ahhoz a céghez. Inkább a magyar cég (nah meg tegyük hozzá, hogy a Trend sokkal több funkcióval bír, a One Touch pici, oszt ennyi előnye van, a Trend meg átlagol, riaszt, be lehet állítani jelekkel, hogy étkezés előtt vagy után, nah meg kevesebb vér kell hozzá)
A tegnapi futás után már este alig tudtam felkelni, reggel még rosszabb lett. Sose fogom megszokni a 11 km-et?

Tegnap valahogy nehéz volt, már nem tudom hanyadszorra kapom meg, hogy én vagyok az egészséglány, aki figyel, aki sportol, aki keveset alkoholizál. Néha nem szeretnék egészséglány lenni, de ezt nem lehet leadni a csomagmegörzőbe, hogy majd érte megyek, ha szeretném. Ezzel együtt kell élni, csak sokan azt hiszik, hogy azért csinálom az egészet, mert hogy ez milyen móka. Miközben tudják mi a helyzet. Ki érti ezt?

Betegség vége, betegség vége

Befejeződött az antibiotikum kúra, a mindenféle női bajok, és még nincs fagypont, így nekiindultam futni. Már hiányzott, de elég kínkeserves volt, hiszen több, mint 2 hete nem voltam. Csak az vigasztal, hogy lesz ez még jobb is. Nah meg még egy, egy percet javítottam az időmön, nah nem az egészen, hanem a perc/km-en, eddig az átlag 10 perc helyett átlag 9-et futottam. A telefon meg lemerült háromnegyed úton, így az egész útat nem tudtam lemérni.
Hogyan sikerült a javítás? Rájöttem, hogy túlságosan függők a GPS-től, azt nézem mennyivel megyek, és ez állandóan bezavart. Így hogy már a szigeten elkezdett haldokolni a telefon, hogy mindjárt lemerül, zsebre vágtam, hogy mér, amíg mér, és csak mentem, ahogy jól esett. Csak jobb lett :)
11 fok volt, nem volt egyszerű, ráadásul esőre állt, az esőkabát csúszkált volna, ha derekamra kötöm. De rájöttem, hogy van nekem kis mini hátizsákom, amibe belefér, és így legalább a táskát se húzza le a tea. Azzal mentem, de nem kellett. Hiányzik a headsetem, a zenét már unom 1 órán túl (az időm meg általában 1:50).
Az öltözéket már jól meg kell gondolni. Felülre sportmelltartó, sport atléta (hogy a legalsó réteg ne szívja be az izzadságot), póló, kapucnis pulcsi. Alul nadrág, zokni és lábszárvédő.

Egyre sikeresebben megy a ne legyek a vércukormérő rabja project. Vércukrom fürdés után:

 Vércukrom, amíg készülődtem futásra (evés után 1 órával). Amikor úgy éreztem, akkor szőlőcukrot ettem, amikor úgy éreztem ittam, úgy látszik sikerült. Kicsit paráztam, mert ebéd előtt 4,5 volt a cukrom, ma ilyen alacsony napom van.