Méréssokkkkk

Rájöttem, hogy mostanában túl sokat mértem, mert parázok, hogy mivan, ha túl alacsony, túl magas.
Eldöntöttem, hogy ezt sürgősen befejezem. Tehát legyen újra napi 3, meg heti 1 teljes nap. Nah meg persze a kötelező plusz: sport előtt, ha furán érzem magamat.
Mert nem kell sokat mérni, az ember csak parázik. Aztán újra mér, hogy hogyan változik, de minek? Szerintem a napi 3 bőven elég. Nem kínzom magamat többel, csak ha muszáj. Szóval mától szigorúan betartom. Régebben is így mértem, és mégis tökéletes kontroll értékeim lettek. Figyelek a testem jelzéseire, mert mérni kell, de nem szabad belezizulni.

Új mérő

Ilyen még sose történt velem, kontroll előtt elfogyott a tesztcsíkom. A futóedzések instabilitásai a ludasok. De már tudom mi hogy megy, így nem kell annyit mérnem. Attól még elfogyott. Az OEP még árgus szemekkel nézi, hogy 3 hónap max 9 doboz, szóval vehettem teljes áron. Ha már teljes ár, akkor vettem Ideál tesztcsíkot, így le is cseréltem a mérőmet. Dobtam egy hátast, amikor közölték gyógyszertárban, hogy 3200 ft, a hivatalos ár 2800. Nem lennék gyógyszeres, nagyon drága.
Huuu hát még fura a mérő, de nagyon tetszetős. Fura, hogy nagy, megszoktam a minit.

Az utolsó mérés a régivel:

Az új meg kapott rögtön díszt :)

Nem bírtam ki, muszáj volt kipróbálni rögtön :) Ugyanolyan eredményt kaptam mindkét mérőn.

Tanítás

Úgy gondolom, csak annak mesélek róla, esetleg okítom, aki kérdezz, kiváncsi. Ha nem, akkor nem, nem sértődök meg. Senki képébe nem vágom, hogy cukorbeteg vagyok, hiszen minek is kellene? (Tudom hivatalosan tájékoztatni kéne minden ismerőst).
Viszont azt mindig nehezen viselem, ha kéretlen tanácsokat kapok, főleg hogy hiába mondom az illetőknek, hogy ez nem így van.
Elég sokan megszólnak, hogy én nem hagytam el a cukrot. Igen, a kristálycukrot. Nem szeretem az édesítőket, a nyírfacukor se a barátom. Így a kevesebb több elvet alkalmazom. Készítek sütiket cukorral, de csak nagyon minimálisat teszek bele. Így sose volt gond. De jönnek a kéretlen "beszólások" hogy megemeli a vércukrot aztán le is esik. Nem csak cukorból áll a süti. Az értékeim általában nagyon jók, kell ennél több? Jobb lenne egy mesterséges édesítőszerekkel teli élet? Én igenis megeszem a Túró Rudit, a táblás csokit is. Számolok, osztok, szorzok, ha kell plusz inzulinozok. Ha nem sikerül, okulok.
De legalább nem megy az agyamra az egész, hogy ezt se lehet, azt se lehet. Igazából mindenki úgy csinálja, ahogy akarja, a lényeg az optimális vércukorszint elérése. Ez beválik, és ennyi.
A nagykönyv szerint cukorbeteg csak száraz fehérbort, abból is csak egy pohárral, aztán ennyi. Nah ezt közöld egy 18 évessel anno... Kérdezgettem, ki hogy csinálja, aki "törvényellenes". Mindenhonnan azt kaptam, hogy kísérletezni, tapasztalni. És igazuk lett. Már tudom, hogy mit ihatok, mihez kell enni, mi viszi le, mi viszi le. Pl. olyan röviditalt, amit nem ismerek, nem iszok több, mint 1 éve. Mivel egy ismeretlentül begolyózott a vércukorszintem, lement, majd 5 szőlőcukor után, ahelyett hogy felmenne, még lejjebb ment. 2 alá... Azt hiszem maradok a beváltaknál.

És még mindig vannak okoskodások. A leggyakoribb, hogy jaj hát akkor cukrot nem ehetsz, minden mást igen. Szép is lenne mondhatom :D Nah meg amikor beleszólnak, hogy mit eszek. Mégis honnan tudja az ember, hogy éppen nem vagyok e alacsonyan? Előtte sportoltam e, és viszi lefele? Vagy csak ezt akarom, és majd pluszozok. És mégis, nem is tudja, hogy hány gramm CH-n vagyok...
Sokan abban a hitben vannak, hogy minden kezelés egyforma. Így nem egyszer megkaptam, hogy xy-nak van egy ismerőse, aki megmondta, hogy ő cukorbeteg és nem ehet gyümölcsöt, mert felviszi a cukrát. Ezért biztos minden cukorbetegnek tilos. (Inkább nem is írom ezt tovább)

Úgy tartom elég szabad életet lehet élni inzulinkezelés mellett. A szúrás, a mérés, a számolgatás meg rutin úgyis :)

Hétvége

Szombaton részt vettem a Bátor Tábornál, mint animátor. Családi nap volt. Egy Csepp Alapítvánnyal mentem, és csudajó volt :)
A Szárnyak és patákat népszerűsítettük játékkal, aki végigcsinálta, kapott szárnyakat (nah meg mi is :D). Beöltöztünk, ötleteltünk, játszottunk, és persze dolgoztunk. Úgy érzem, hogy a tábor nagyon csodaország, egy tökéletes világ. Ahol az ebédlőbe belépve mindennek ki van írva  a szénhidrát tartalma, nem kell kérdezgetni, csomagolást nézegetni. Ahol senki se néz furán, ha vércukrot mérsz, inzulint adsz be, hiszen mindenkinek van valami "zizije" vagy ismer egy "zizist". Egyszer jó lenne a tábori turnusra is bekerülni, mint animátor.

Aztán a vasárnap. Jól kicsesztem magammal, mondhatom. Hiszen futóverseny előtt 2 nappal vágtam bele a 10 km-es körbe, lett ám extra izomláz, szombaton nem tudtam, hogy üljek vagy álljak. Vasárnapra már jobb lett, de még nem tökéletes. Aztán az idő miatt is aggódhattam, reggel még köd volt és esőre állt, szerencsére szuper időjárás lett. Időben elindultam, jobb is, mert pont akkor indult a maraton, így nem tudtam 20 percig eljutni a helyszínre. Aztán lepakolás, belemegítés mindenféle. Vércukormérés elfelejtés... Versenyindulás előtt 1 perccel mértem, íme az eredmény:

Mit ne mondjak, sose mértem még ennyit, nem tudom mi volt. Izgalom? Fáradság? A tömeg? Idő nem volt inzulinért menni, lehet jó se lett volna. Aztán elindult a verseny, rengetegen voltak, nem lehetett haladni, a beton nem tett jót a lábamnak, így kotortam a füves részre, amikor tudtam. Ráadásul a cipőm is egy merő sár lett.  Végül a 2,7 km-t 25 perc alatt futottam le. Szörnyű...nem esett jól, a cukrom is magas volt, minden összejött. A verseny végén 10-es lett a cukrom, sose örültem ennyire tizes cukornak. Tavaszig maradok a saját edzéseken, aztán majd tavasszal próbálkozok egy most már rendes versennyel, záróbusszal, parával, jó szintidővel.

A heti km:
- futás: 18 km
- bicikli: 34 km

10 km csigabiga

Régóta terveztem, osztottam, szoroztam menne e nekem. Aztán úgy döntöttem max sétálok sokat. De sikerült, minimális sétával, néha le kellett állnom, mert a GPS elveszett, de megvan 10 km. Igaz csigabiga tempót tartok még mindig, de azt legalább tartom. 10 perc/1 km, lesz ez még jobb is. Legalább megtudtam, hogy megy ez nekem, csak időt kéne javítani.
Nah de az elejéről. Nemrég írtam, hogy nagyon, de nagyon unom a mostani futóterepet, az egyik részen 3x kell végigmenni, hogy meglegyen a szokásos 5 km. Így nem csoda, hogy alig vártam, hogy lefussom az 5 km-t, nagyon untam. Nem volt már jó. Aztán kaptam egy tippet, hogy dehát "csak" pár km-re van a Margit-sziget, a szokásos Rákospatak melletti futás, aztán ne forduljak vissza, hanem fussak el a Dagályig, aztán fel a hídra, és voálá Margit-sziget, szigetkör, plusz oda, meg vissza, több, mint 10 km. (Nekem végül 10 lett, mivel a szokásos futórésztől a hídig nem futottam, mert azt figyeltem merre kell menni). Mire már szenvedtem, addigra olyan részen voltam, hogy ha visszafordulok, ugyanott 10 km-nél tartanék hazaáig, nah akkor már legyen meg a kör, meg a hazafele.
Bevallom, nem volt egyszerű, igaz az első 5 km alatt semmi bajom nem volt, hiszen belőttem célnak a 10-et. 9,2-el indultam el (étkezés után 1 órával), mondom szuper, aztán 2 km után már 5,8-an voltam, akkor szőlőcukor, majd még 1 km, még egy szőlőcukor. Aztán utána már csak 7.km-nél mértem, akkor stabil maradt, a szigetkör végére már 8-an voltam, aztán itthon már 5-ön. Szóval ingadozott, de teljesen normális tartományban, néha rá kellett segíteni. Ráadásul ahol inni akartam, ott kb. semmi víz nem jött... Jelenleg érzem, hogy bőven megdolgoztattam az izmaimat, de kellemes fáradság van rajtam.

Szóval meglett, így tetszik, mert szinte semmit se látok 2x az úton (csak kb. 1 km-es szakaszt). Remélem az időm is javul egyszer.

http://runkeeper.com/user/Roza24/activity/255417028?&tripIdBase36=482h1g

Ui: Sokan kérdezik tőlem, hogy mégis mennyit tudok fogyni ezzel? A kiló nem számít, a tükör számít és a centi. Például én augusztus óta kb. ugyanannyi kiló vagyok, de a derékbőségem bőven csökkent. Sajnos a dokik még mindig azért vannak oda, hogy BMI, meg a kilót kell beírni.n

Diagnóziska

Mindenhol azt hangsúlyozzák, hogy tájékoztasd a környezeted, hogy cukorbeteg vagy. Ez általában kiderül inzulin beadásnál, vércukormérésnél. (valamikor akkor se derül ki, ha az ember elég természetesen csinálja :D)De mi a helyzet, ha az ember olyanokkal van heti szinten kapcsolatban, akikkel akkor találkozik, amikor se mérés, se inzulin? Ezzel mindig bajba vagyok. Hiszen a homlokomra nincs kiirva, csak azt látják, hogy figyelek az egészségemre. Tényleg kell közleni? Szükséges ez? Több hónapnyi ismertség után már furának tartanám csak úgy kijelenteni, hogy jahm amúgy cukorbeteg vagyok. Igazából nem tudom, hogy nézik e a facebook személyes oldalamat, ott felfigyeltek e a cukorbeteg tevékenységeimre, vagy nem is értik az egészet?
Igazából azt se tudom, hogy terelhetném erre a szót, nah meg mit reagálnának, megváltozna e a hozzáállások hozzám.
Ez biza nehéz ügy.

Még mindig nem tudtam helyrerakni

Diabgirl bejegyzése elgondolkoztatott, és rájöttem, hogy nem tudtam még mindig agyban helyretenni azt, amikor elromlott a mérőm, és életem legsúlyosabb hypoját éltem meg. Azóta kattogok rajta, indokolatlanul mérek, már 5 alatt pánikálok, hogy úristen, csak ne menjen lejjebb. Sokszor inkább póteszek, csak nehogy lejjebb menjen, akkor  meg elrontom az egészet. Megint lehet variálni...ördögi körforgás. Egyszerűen azt hiszem, hogy én rontottam el, hiszen eddig a mérő segítségével tudtam hamar kontrollálni a hypot, hiszen elég hamar megérzem.  Akkor meg mértem, és jót mutatott, és már bőgtem, tuti 1,5 alatt voltam, a mérő meg 5,2-öt mutatott. Azóta nem tudom ezt helyrerakni, pedig ennek több, mint 1 hónapja.
Igen, tudom a gépek elromolhatnak, de akkor is, rábíztam az életemet, most már pótmérőm van. Soha többé nem akarok ilyet, azt hittem meghalok. Az izmaim görcsbe álltak, alig láttam, alig hallottam, tartani nem tudtam magamat. Azon kattogtam, hog kíhivathatom a mentőket, de minek, mire kiérnek összeesek, vagy jobban leszek.
Annyira azt hittem, hogy én erős vagyok, tudom kontrollálni az egészet, erre kiderül, hogy mégse.
Azóta rengeteg szőlőcukrot cipelek és rengeteget pánikmérek. Állandóan figyelem magamat, hogy most vajon felgyorsul e pulzusom, szédülök e, jönnek e a hypo tünetek.
NEM TUDOM HELYRETENNI (remélem idővel sikerül)

Leeső megeső

Már megszoktam, hogy futásnál a terhelés miatt felfele megyek, így ma vígan (és vacogva kicsit) indultam el 7,7-el futni. Nah de nem elég, hogy a GPS nem akart műkődni, így nem tudtam mérni semmit (a km-t tudom :D), de még a felénél éreztem, hogy valami nem jó. Mérek vércukrot 5,7. Upsz, akkor elsősegélycsomag, szőlőcukor, mondom akkor is végigfutom, van még elég szőlőcukrom. Elérek a 4 km-hez, megint érzem, hogy valami nem jó. 4,8-at mértem 5 szőlőcukor után. Nah mondom már csak 1 km, most már meg nem állok, belapátoltam a maradékot, erre ugyanúgy ötön vagyok.
Ui. Futás után félórával végre 6,7-en vagyok *juppijuppijáj*
Időm a szokásos csigabiga tempo lett, sokszor le kellett állni nyújtani, mert a lábam nem akart menni, aztán vércukormérés, aztán szőlőcukrozás, az lelassít, mert enni kell. Úgy látszik mostanában minden közbejön.
Kép rólam edzés után (kb. sose teszek fel ide a képet, most valahogy kivételt teszek)

 4. km-nél...