Mivel törpicsek koromban volt nékem egy szívműtétem. Szerencsére sose volt tőle semmi bajom, a dokik is mondták, hogy tinédzser korban jönne elő, de addigra már réges-régen megműtöttek. Így villoghatok egy 30 centis vágással a mellkasomon, gyakorlatilag hozzám nőtt, mindig elfelejtem, és nem értem miért bámulnak az emberek, ha kilátszik. Sose zavart igazából, tudom hogy emiatt tudok normálisan élni. Pitvari sövényhiányom van, így valami műízé van benne helyette, de köszöni jól helyt áll. Kétévente jól megnoszogatnak ultrahanggal, meg EKG-val, sose volt semmi bajom.
Nah de most jön az antibiotikum, hogy igaz, hogy no problem van a szívemmel, viszont ha vér kerül a szervezetbe (fogorvosnál, műtétnél), akkor kezelés előtt kell egy lórugósnyi antibiotikum, anélkül esélyem van a szívbelhártya gyulladásra. Igaz teljesen elenyésző számban, DE elég egyszer bekövetkeznie, és akkor voálá nagyon súlyos betegség. Legalább ez legyen rendben.
(Amikor még nem jártam rendszeresen dokihoz, mert utáltam, akkor nem is vettem be, hiszen amikor már oda jutottam, őrültem, hogy lekezelik, szerencsére baj nem történt, de többet nem játszok ilyet).
Nah meg a mostani dokim teljesen ráállt erre, hogy múltkor volt egy ínygyulladásom fogkő miatt, és hogy ha súlyosbodik, az rámehet a szívemre, így most szorgalmasan szedegeti le a fogkövemet.
Nah meg a mostani dokim teljesen ráállt erre, hogy múltkor volt egy ínygyulladásom fogkő miatt, és hogy ha súlyosbodik, az rámehet a szívemre, így most szorgalmasan szedegeti le a fogkövemet.
A kilókról: még mindig mínuszban vagyok 1, 2 kilogrammal, tehát az tényleg fogyás volt ^^, így jobban fog menni a futás. Jelenleg pihenő nap van, jobb betartani a tervet (amúgy is nőtt egy vízhólyag a lábamon :D)
A futócipőm már kezd úgy kinézni, mint egy rendes futócipő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése