Mostanában úgy érzem, hogy az a bizonyos 101-e szobában vagyok.
Még mindig nincs cserekészülékem, még tegnap felhívtak, hogy jaj hát a gép még kérdez párat, majd utána tudják küldeni. Tehát egész hétvégére jól műkődő mérő nélkül maradok.
Szerdán hasonlítottunk két mérőt, az enyém, meg a Nikiét, nálam 7,7, nála 9,9. Azért nem mindegy. Nem tudok bízni ebbe a fajtába továbbra is. Elvesztettem a bizalmamat, a vércukormérő iránt, a cég iránt, a kb. nem létező ügyfélszolgálat iránt. Bezzeg ingyen plusz tok csili-vilibe az jár, arra van energia meg pénz, arra hogy legyen egy ügyfélszolgálatos szervízük, arra nincs. Mindent postáznak, semmit se elsőbbségivel, én meg örüljek, hogy ajánlva adják fel, és a rossz gép feladásáért nem kell fizetnem.
Borzasztó az egész...rettegek, hogy megint annyira rosszul leszek (az érintetteknek meg köszi a felajánlott kölcsön gépeket, de mire tudnánk találkozni, addigra megérkezik az enyém).
Inkább többet eszek, tudom nem helyes, de többet ilyet nem vagyok hajlandó átélni, szabályos halálfélelmem volt, az izmaim görcsbe álltak, az egész pólóm leizzadt, alig hallottam, alig láttam. Ilyenkor meg mentőt kíhivni? Mire kijönnek vagy elájulok, vagy jobban leszek.
A legelső mérőmet beáldozom, az Accu-Cheket (úgyis szüleimnél porosodik, nem használják, garancia már nincs rá, a tesztcsík meg drága bele), és veszek egy Dcont Trendet, meghosszabították a csereakciót, így 3000 ft-ért hozzájuthatok, a tesztcsík támogatott hozzá és a legfontosabb van ügyfélszolgálatos szervízük. Baj esetén, ha több napig kell javítani, adnak műkődő készüléket, és nem benne hagynak a nagy-nagy pocsolyába, hogy hát majd lesz velem valami.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése