Ligetkör

Vasárnap lefutottuk a Ligetkört, ami 3,7 km lett, mivel a végéről indultunk. Jól tettem, hogy nem vállaltam be a Félmaraton Triot, mivel 8:30 perc/km-es lett az időm, a záróbusz meg gyorsabb ennél. Bár fél távnál alig kaptam levegőt, akkor sétálnom kellett, nagyokat lélegezni, majd az energia is elfogyott (rég reggeliztem), így szőlőcukrot rágva teljesítettem tovább.
Végül 30 perc alatt teljesítettem, ez csodálatos eredmény ahhoz képest, hogy 2 év kihagyás után még a 2 percet is alig tudtam lefutni. Aztán újrakezdtem az első 5 km-em edzésprogramot, és sikerült. Egyre jobban fejlődtem, volt elég izomláz, sőt sérülés is, sok-sok kosz mosása a ruhákról, szenvedés, de megérte.
Már leadtam 4 kilót, centikben is bőven fogytam, az időm egyre jobban javul. A helyszínt már kezdem unni, az idő se mindig kedvezett nekem, de próbálom, teszem. Főleg örültem neki, hogy velem futott Szilvi is, ő is cukorbeteg :) meg a lakótársa is, aki fő támogatója a cukorbetegségben :) Bár a csajok lehagytak, amikor szőlőcukroztam, de direkt nem szóltam nekik, ne hátráltassam őket, végül majdnem egyszerre értünk a célba :)
Itt a példa rá, hogy cukorbetegen nem csak lehet sportolni, de kell is. Amióta normálisan tudok futni, az inzulint csökkentettem :)
Aki meg attól fél, hogy rosszul lesz, üzenem neki, hogy bárhol rosszul lehet az ember, ha nem figyel rá. Ha figyel rá, akkor minden rendben lesz. Vércukormérő, szőlőcukor és inzulin. Mindent fejben tartani és nem lesz gond.
A sport kedvez a vércukorszintnek. Még ha sport közben fel is megy, az a terheléstől van, de utána szépen stabilizálódik.