Margit-szigeti hepajparti

Április 30.-n megvalósítottunk egy Margit-szigeti találkozót. A szúnyogoktól kaptunk egy alapos vércserét, de ez hozzátartozik a meleghez.
Egyre többen vagyunk, ennek nagyon tudok örülni :)
Ott volt az "alap" csapat (mi 4-en), ezen kívül Lilla Németországból, Édes Szívem csapat, Csenge és Sándor is megjelent. Nagy örömömre velem együtt sokan bicajjal érkeztek.
Végül a Wndrlnd-be mentünk. A kínálat a nagy semmi volt, szinte minden szénhidrát, minden cukros. Én málnás-mentás limonádét kértem cukor nélkül. (3 dl 600 ft) Hát...A cukor nélkül annyit jelentette náluk, hogy plusz cukrot nem raknak bele, de beleraktak valami málnás lötyit. Csak itthon mértem, de még akkor is 8 volt, tehát abban volt bőven cukor. A pincérfiú meg állandóan megzavarta a beszélgetést, hogy elkérje az üres poharakat/üvegeket. Bezzeg rendelni nem lehetett tőle (pedig nagyon unatkozott).
Lilla mindenáron lepényt akart enni, így kapott egy gyros félét, öröm volt nézni, ahogy jó étvággyal eszi :):) Nah meg hozott nekünk cukormentes innivalókat. Hitetlen  hogy külföldön mennyi mindenből gyártanak cukormentest. Pl. Lift italból, Sprite-ból. Itthon alig lehet valamiből választani, ami még van is, abban meg általában szörnyű édesítő van.
Volt ott torta az Álomsütitől, amiből 2 nálam végezte, mivel addigra eljutottam a fogorvos után, hogy éhes lettem, és tudtam is enni.
Mindenki nevében elmondhatom, hogy fantasztikusok ezek a találkozók. Gondolom mindenki megjárta már a kórházi előadásokat, ahol az ember kiejt a száján olyat, amit nem lehetne, már vasvillával böködnek. Itt meg mindent meg lehet beszélni, például az alkoholfogyasztást is.
Most nem a sütin volt a hangsúly, hanem a társaságon. Remélem nem lesz kakukktojás ez a bejegyzés, de fontosnak tartom minden találkozó megírását.
Lilla megmutatta az Omnipodját, engem teljesen elvarázsolt. Teljesen meg vagyok zakkanva, hogy legalább egy pumpa kell, hiszen ha lehet kényelmesebb a kezelés, miért ne?
Jót tesz a lelkemnek, hogy nem vagyok egyedül, és más is tud együtt élni az egésszel. Hiszen egy nem cukorbeteg hiába tanulja meg, nem ugyanaz, mint átélni.
Én nagyon boldogan mentem haza, mindig örülök neki, hogy itt senki nem néz furán, ha az ember vércukrot vér, belövi magát, vagy azt mondja, hogy CH.
Szombaton Civil Fórum, arról is lesz beszámoló :)
Végül egy kis önreklám: Itt a Diabgirl oldalon megtaláltok minket, ha esetleg találkozni akartok velünk, vagy csak informálódni :)