Mostanában rászoktam a pánikmérésekre. Amikor nem is kéne mérnem, mérek. Mert azt hiszem hypozok, azt hiszem rosszul vagyok, azt hiszem nincs valami rendben. Így nem csak a tesztcsíkom fogy őrületes tempóban, de a helyzettől még fel is megy a cukrom. Szóval STOP, mostantól a napi meghatározott, pluszban sport előtt, után és kész.
Vajon hány tűszúrás az élet? Hány vércukormérés? Lehetne e már várat építeni az elhasznált tesztcsíkokból? A tűkből fakírágyat építeni törpéknek?
2013. május 13., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Fiktív levél
Kedves Diabeteszem! Rég beszéltünk már, tudom hogy neked is rossz, én is küzdök eleget, de lennél szíves viselkedni? Meséld el, mi a gondod...
-
Minden agyban dől el, ha te akarod, úgy lesz. Kezdek rájönni, hogy a 180 ch milyen sok szabadságot adott. Elég volt 30-al csökkenteni, és má...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése